Az ókori Római Birodalom

A Földközi-tenger medencéjébe érkeztünk. Itt az ókori Róma által létrehozott hatalmas birodalom kultúráját csodálhatjuk meg. Ez az ókori kultúrák utolsó állomása.

Az ókori Római Birodalom

A Római birodalom sokat átvett a meghódítottak kultúrájából, és Görögországból is sok emléket hurcoltak el. Kultúrájuk alapja szintén a vallás. Többistenhitűek. Hitéletüket a gyakorlatiasság jellemzi. Művészi megnyilvánulásaikban nincs olyan hatással a vallás, mint a görögöknél.

Templomformáikat a görög templom mintájára építették. Kedvelt forma volt a körtemplom, de itt is hangsúlyozták a frontális, egy nézőpontra való beállást, és a főtengelyt.

A császárság korának hatalmas épülete a Colosseum. Rendeltetése amfiteátrum. Az ovális formájú épület négyszintes, dór, ion és korinthoszi oszlopokkal emeletenként.

 http://slideplayer.hu/slide/1922901/

Másik híres római épület, a 120 körül épült Pantheon, amely nagyméretű körtemplom. Vázas szerkezetű betonkupolája a római építőművészet csúcsteljesítménye. A legnagyobb beton szerkezetű kupola, melyet a XX. századig építettek. Érdekessége, hogy a 43 m átmérőjű tér ugyanolyan magas, fele félgömb, a másik fele henger. A belső teret a kupola belső nyílása világítja meg, amely majd 9 m átmérőjű.

http://romalepesrollepesre.blog.hu/2013/11/06/ki_vitte_el_a_pantheon_bronzait

Pantheon

Pantheon kupolája belülről

http://romeonsegway.com/10-facts-about-the-pantheon/

A római építészet  továbbfejleszti a görög oszloprendet. Kialakul a toszkán és a kompozit oszloprend.

Kompozit oszlopfő http://www.kepszotar.hu/frames.php?cimszo=950

A római lakóházak jellemző típusa a belsőudvaros ház. Kevés ablaka volt, az utcára szinte nem is nyílt. Az átrium, egy felül nyitott, oszlopos udvar, ami köré szervezték a helyiségeket, például a tablinum-ot, ahol étkeztek is. Az átrium közepén medence gyűjtötte össze az esővizet, ami a tetőnyílás alatt volt. Az esővizet  a medencéből kis csatorna vezette egy vízgyűjtőbe, ez volt a cisterna. A hátsó kertudvar oszlopcsarnokos volt. A ház ilyen alaprajza kifejezte a római család befelé fordulását, és azt, hogy a római polgár a magánéletet mereven elválasztotta a közélettől.

Egy ókori Római, azon belül is, egy gazdagabb patrícius család földszintes, udvaros háza

http://nlgtori2016.wikispaces.com/Szab%C3%B3+Vikt%C3%B3ria

Pompei a Római Birodalom egyik leggazdagabb városa. Kr. u. 79-ben a Vezúv kitört. A város végzetét a vulkánból kivetett hamu és lapilli okozta, amik vastag rétegben rakódtak le rá, teljesen betemetve azt. Pompei titka abban rejlik, hogy hihetetlenül hű képet ad a letűnt civilizációról. A régészeti ásatások alkalmával számos itáliai-samnis típusú építmény, szobor és falfestménydarab került elő, de a csodálatos görög építészet stílusjegyeivel is szembesülhetünk néhány templomnál, a gazdagabb réteg szobáinak díszítésénél és a várost körülvevő falon is. http://hu.wikipedia.org/wiki/Pompeii

A Vettiusok háza: belső udvar

A ház a negyedik pompeii korszak építészetének egyik reprezentatív példája.

Pompei – Az elátkozott város mesélő leletei- http://hu.ezo.tv/Other/pompei-az-elatkozott-varos-meselo-leletei.html

A római lakóházban többféle bútortípus volt használatban. Mintául a görög bútorok szolgáltak. Ülőbútoraik támlás, támla nélküli székek fából vagy bronzból. A karosszék csak az előkelőségeket illette meg. Ácsoltak igénytelenebb hátfal nélküli, vagy kőből faragott igényesebb karfás, támlás padokat is. Ágyuk fakeret volt, négy esztergályozott lábbal, íves fejtámasszal, és dús párnázattal. Ebből lett később a gyaloghintó. A rómaiaknál többféle asztalt találhatunk, mint a görögöknél. Egy kisebb háromlábú, egy másik magasabb, nagyobb felületű, faragott márványlábakkal és mozaikkal kirakott asztallappal. Volt fő asztaluk, és állandó helyén, az átriumban állt.

Római lakoma festményen

Római mozaik

Míg a görögök inkább a természetes vizeket részesítették előnyben, addig a rómaiak hatalmas, úszásra is alkalmas fürdőket létesítettek. Róma területén i. e. 33-ban mintegy 170 nyilvános fürdőt tartottak számon. A gazdagok és a szegények, a fiatalok és az öregek, a férfiak és a nők számára a fürdők a társasági-társadalmi élet középpontjává váltak.

A római korban, hazánkban is épültek fürdők, ilyenek Aquincum fürdői. A fürdőhelyiségekben öltözők, szaunák, olajozók, masszírozó helyiségek, meleg vizes, közepes hőmérsékletű, és a hideg vizes medencék álltak a közönség rendelkezésére. Kitalálták és épületeikben alkalmazták a padlófűtést. Vízvezetékeket és csatornákat építettek, amelyek egy része évszázadok elteltével is működött.

A padlófűtés oszlopokat eredetileg egy kőtömbből faragták ki.

A padlót kőből vagy téglából készült oszlopocskákra építették. Az épületen kívülről egy fűtőcsatorna segítségével meleg levegőt vezettek a padló alá. Néha a falakat is üreges téglából rakták, így a forró levegő ezeket is átmelegítette.

Aquincum romjai

Egy hazánk területén feltárt római fürdőből vagy lakóházból származó mozaik

A Római Birodalom széthullásával, a kereszténység fellépésével, az ókori kultúrák története lezárult. Több évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy újra felfedezzék értékeit.