Lakberendezde

Korea a “sztárcsináló”

Pár gondolat a sztárságról: A sztárolt embert a sztárcsinálók kitalálják és felépítik… A sztárolt embernek kitalálják az imázsát… A sztárolt ember a reflektorfénybe vágyik… A sztárolt ember elkopik, és lassan kimegy a divatból… Két különböző hír motoszkál a fejemben, mindkettő Koreából származik, egyik Észak-Koreából, a másik Dél-Koreából, és mindkettőnek köze van a sztársághoz, de merőben… Tovább »

Húsvét a kereszténység fő ünnepe

A farsang vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig tart. A másnapi hamvazószerdától induló 40 napos nagyböjt húsvét vasárnap ér véget. A böjt utolsó hete a nagyhét virágvasárnaptól nagyszombatig tart. (A papok az ágakat és a virágokat is megáldották vasárnap, innen a virágvasárnap elnevezés.) A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. Pünkösd a Húsvét utáni 50. napon kezdődik, két… Tovább »

Japán, a felkelő Nap országa

Az első melengető napsugarak, az első gólyák megérkezése eszembe juttatják a mondást: Ha egyszer tavasz akar lenni: az összes jégpáncélok hiába erőlködnek és tiltakoznak. A természet elkezd feléledni, a napok egyre hosszabbak lesznek… A fák virágba borulása pedig elvezet Japánba. Japánban, a felkelő Nap országában a tavasz hivatalos jelképének számít a csersznyevirágzás – japánul sakura. A szirmok… Tovább »

Suriname a „világ tüdeje”

Az ökumenikus világimanapot 1870 óta tartják meg világszerte. Minden év márciusának első péntekén indul a liturgia. Az idei (2018. évi) Ökumenikus világimanapon Suriname példáján keresztül a teremtett világ iránti felelősségünkre helyezték a hangsúlyt. A programot a Suriname-i keresztény nők dolgozták ki. A környezetvédelem fontosságára hívják fel a figyelmünket. Mottójuk: „Mindaz, amit Isten alkotott, nagyon jó!”… Tovább »

Kína az ősi múlt és a képzeletet felülmúló jövő

 Holdújév – Kínai újév  és tavaszünnep a világ népességének egynegyede számára a legfontosabb ünnep. Ez az ünnep a távol-keleti holdnaptárhoz igazodik, s mindig január 21. és február 21. közé esik. Elsősorban a kötelékről, a családról szól, másodsorban ilyenkor kell elbúcsúztatni az óévet, megszabadulni annak ártalmaitól, illetve ilyenkor lehet a jó szerencsét biztosítani az újévre is. A… Tovább »

Brazília lüktet, vibrál és magával ragad

Ami legelőször Brazíliáról eszembe jut – az a karnevál, a szambaiskolák káprázatos bemutatkozása a farsangi ünnepkör utolsó öt napján. Rio de Janeiro méltán híres a karneválról. (A karnevál szó eredete latin: Carne, vale! – „Hús, ég veled!” ) Sehol a világon nincs még egy ilyen színpompás, fantáziadús és csillogó felvonulás, annak ellenére, hogy a karneválok… Tovább »

Franciaország, ahol a stílus és a divat fellegvára van

Sokat olvastam Franciaországról, Párizsról. Ami elsőre kiderült számomra az – ha tavasz, akkor Párizs. „Magnóliák roskadoztak halványlila, rózsás öklömnyi virágoktól, primulák tízezrei, aranyesők, fűzfák, cseresznyefák kibomló díszei színezték a képet.” “A virágzó magnóliák koronázzák meg azt a romantikus csendéletet, amellyel Párizs ajándékoz meg tavasszal. A tavaszi napsugarak simogatnak, miközben a hangulatos utcácskákon sétálunk, a levegőben… Tovább »

Szilveszter otthon

Az év kezdő napja sokáig mozgóünnep volt. 1691-ben XII. Ince pápa döntésével rögzült január elsejére. Szilveszter az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől. Nevét I. Szent Szilveszter pápáról kapta, aki 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Római saturnália A szilveszteri mulatozás, féktelen evés-ivás a római korra vezethető vissza, mikor a rabszolgák… Tovább »

A karácsonyi teríték

A keresztény népi szokás szerint a karácsonyi ünnepélyes terítéknek, az asztalon lévő ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak. Elsődleges cél az volt, hogy a következő év termékeny legyen, a család bőségben éljen. E mellett fontos volt az is, hogy a karácsony éjjelén betérő angyalok, halottak, s a Kisjézus szállást és ennivalót találjanak a háznál. Mágikus ünnepi asztal… Tovább »

A karácsonyfa színei

A karácsonyfa hagyományos ünnepi szimbólum. Általában fenyőfélékből választják ki, az örökzöldek tisztelete jeléül. Először Németország területén díszítettek fát a 16. században, Európában később terjedt el. Ma már a keresztény országokban világszerte állítanak karácsonyfát. Természetvédők hatására napjainkban egyre gyakoribbá vált a műanyagból készült fenyők és fenyőágak használata. A kezdeti szokás szerint alma, dió, mézeskalács került a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!