Az idővonalunkon most az i.e. 3500 körüli évektől a Római Birodalom bukásáig, 476-ig jutunk el. Ez az utazás az ókori Közel-Keleten egy csoda számomra. Szinte hihetetlen, ami ebből az időből elénk tárul. Sajnos a lakóházakra többnyire csak utalások vannak, de a korból ránk maradt építmények, rámutatnak az akkor élt emberek nagyságára.
Az ókori Közel-Keleten az egyik legfontosabb építőanyag a vályog volt. Bár a mocsárvidékeken kedveltek voltak a nádházak, mégis többnyire napon szárított téglákból építkeztek szegényebbek és gazdagok egyaránt. Az indiai égetett téglás, csatornás házak különleges kivételek voltak. A ház szent hely, az egész világ szimbóluma, s benne ott volt a házi oltár vagy szentély, sőt helyenként – például Mezopotámiában – a házban temetkeztek is. Az épület az udvar köré szerveződött, innen nyíltak a különféle helyiségek, míg az utca felé zárt volt, a főkapun kívül még ablak is alig-alig nyílt arra. Lapos teteje kedvelt tartózkodási- és alvóhely volt. Ennek a szerkezetnek az éghajlat volt az oka: az árnyas udvarról hűs levegő jött a szobákba, és a tetőn aludtak, ahol éjjel elviselhetőbb volt a hőmérséklet, mint a házban.
A berendezés a társadalmi helyzettől függött. Jól ismert bútordarab volt a szék, ágyakat is használtak. A szekrény még ismeretlen, a ruhák, értékek tárolója a láda. Olaj- és faggyúlámpásokkal világítottak.
Ókori bútorok
Felülről lefelé: egyiptomi, görög, római, mezopotámiai és kínai bútorok
Egyiptom
Egyiptom az egyik legősibb kultúra a Nílus mentén. Közismerten a piramisok, a fáraók és a hieroglifák országa. Halottkultuszuk meghatározta az egész kultúrájukat. A piramisok temetkezési helyként szolgáltak a fáraóknak. A ma is megcsodálható gizai piramisok több, mint 4500 évvel ezelőtt épültek. Építőanyaguk faragott kő. A roppant kőhegyben pontosan középütt helyezték el a kőkoporsót. Belső terük szinte egyáltalán nincs, csak szűk járatok, kamrák és a legendás labirintusok.
A gízai piramisok – http://www.hotdog.hu/okoriegyiptom/epitmenyek/a-gizai-piramisok
Egyiptom – http://slideplayer.hu/slide/2156093/
Tutanhamon sírfeltárása –
Az egyiptomi építészet jelentős emlékei -a piramisok mellett- a templomok. A templom tulajdonképpen a szentélyhez vezető udvarok és csarnokok füzéréből álló felvonulási út volt. A hatalmas oszlopok szinte összeérnek, hiszen a kőépítészetben a vízszintes kőgerendák teherbírása határozza meg a támaszok távolságát. Az oszlopok lótusz, pálma összenyalábolt növényszárait utánozzák, csak éppen kőből kifaragva.
III. Ramszesz halotti temploma
http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/2het/muvtori/muvtori2.html
III. Ramszesz temploma belülről
http://www.hotdog.hu/okoriegyiptom/templomok
A lakóházakból, palotákból kevés emlék maradt fenn, mivel az építmények napon szárított agyagtéglából és fából épültek. A feltételezések szerint a ház közepén egy fogadótermet alakítottak ki, amit lakóhelyiségek, vendégszobák és fürdőhelyiségek vettek körül. A négyoszlopos fogadóterem kiemelkedett a környezetéből, és oldalvilágítást kapott.
Rajzok a feltételezések alapján
http://slideplayer.hu/slide/2184556/
Egyiptomi kézművesek háza (kr. e. 2. ezred)
A lakások és házak csak a legszükségesebb bútorokat tartalmazták, hiszen az egyiptomiak legnagyobb része egyszerű ember volt, akiknek nem volt túl sok anyagi javuk. Így csak néhány láda, tárolóedények és kosarak alkották a lakások berendezését. Székük, asztaluk nem volt. A konyha a lakás sarkában kikanyarított földes sarkot jelentette, ahol a földön ülve végezték a konyhai műveleteket.
Az ismert egyiptomi fabútorok többsége az Újbirodalom idejéből származik. A tehetősebbek, és főleg az uralkodók és fáraók bútoraiból számos darab túlélte az évezredeket, illetve a piramisok falán talált festmények alapján rekonstruálhatók voltak. Érdekes kialakításúak az ülőkék különböző fajtái, melyeket keményfából és bőrszíj fonadék üléssel láttak el. A bútortörténetben itt először jelennek meg az ülőbútorok lábvégződésénél a bika és az oroszlán láb stilizációk.
Megjelennek a különböző zsámolyok, fekhelyek, és különféle tárolásra alkalmas ládák. Az egyiptomi láda-bútorok a mi szuszékjainknak az előképei.
Tutanhamon egyik tábori ágya
http://impala.hu/index.php/erdekessegek/tudta-e/
láda bútor
Egyiptom művészete nagy hatással volt más népek kultúrájára, mint például a rómaiakra. Azután már csak jóval később, a XVIII. század végén, a XIX. század elején, , a Napóleoni időkben, az empíre stílusban jelennek meg újra az egyiptomi formák, díszítő motívumok.
Mezopotámia
Őslakói a sumérok voltak, akik olyan magas szintű kultúra alapjait tették le, hogy a térség más népeire is hosszú időn át nagy hatást gyakoroltak. Ezen a területen nem voltak kőbányák, így az építkezéshez szárított, égetett, ill. kétszer égetett mázas téglát használtak, amely az évezredek alatt elporladt. Ezért kevés épület maradt meg belőlük.
Babilon, a híres város összes maradványa ma egy halom leomlott, sárga téglaépület és törmelék
Babilon felülnézetből – rekonstrukció
A Babilon több százezer lakosának biztonságát óvó hatalmas falrendszer mintegy 8 kilométer hosszú volt.
Rekonstruált Istar kapu, anyaga égetett tégla, boltíves záródás, mázas kerámiatéglával boratott
http://hu.wikipedia.org/wiki/Babilon
A zikkurat egy sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély. Úr városában található a képen látható „Templomhegy”, lépcsős piramis. Ez nem temetkezési hely volt, mint az egyiptomiaknál, hanem templom. Az építés anyaga nem faragott kő, hanem szárított agyagtégla. Színek: arany, kék, vörös, fekete
Zikkurat (Templomhegy)
http://www.jagbp.hu/JegyzetBox/Muvtori/mezopot/zikkurat.html
http://slideplayer.hu/slide/2156125/
egy mezopotámiai városi ház helyiségei
U.i.: Érdemes megnézni, hogy nézne ki az ókori világ hét csodája, ha mág ma is állnának!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: