A középkor második szakaszába érkeztünk. Ebben az időben alakult ki a gótikus stílus. A stílus francia földről indult, ahol már erős központosított királyság jött létre. Az 1200-as évektől kezdődően több, mint 300 évig volt uralkodó stílus Európában. A jövő századok jellegzetes építészeti formái miatt “csúcsíves stílusnak”nevezték a gótika művészetét. A gótika stílusjegyei
- – a templomok függőleges tagoltsága
- – karcsúbb, magasabb oszlopok és támpillérek rendszere
- – magasba emelkedő tornyok
- – összetett csúcsíves vagy legyező keresztboltozat
- – keskeny, magas üvegablakokkal tagolt falak
- – az ablakokat áttört kőrácsok tagolják
- – gazdag kőfaragások, kőcsipkék
A szobrászat szervesen kapcsolódott a gótika építészetéhez. Fő feladata a templomok díszítése. Leginkább a bejárati kapukon, de az oszlopfőkön, a mérművön (körívekből alkotott, áttört geometrikus díszítmény), a fiatornyokon, valamint az oltárokon jelennek meg a kőfaragók alkotásai. A festészet még nem olyan jelentős, mint a reneszánszban. A gótikus katedrálisokban kevés a falfelület a freskókhoz, ezért festéssel inkább a várak és polgárházak belső tereiben találkozunk. A templomok számára táblaképeket festettek. A kézművesség is fejlődésnek indult. A városi gazdag polgárság igényelte otthonában a míves tárgyakat. Az ötvösművészet remekei sokszor a gótikus katedrálisokhoz hasonlítottak. Gyakran készítettek szövött kárpitokat, gobelineket is. Ezek a nagyméretű textíliák faldíszek voltak, és általában lovagi jeleneteket, mondákat ábrázoltak. Az üvegfestészet a katedrálisok díszítését szolgálta.
A gótika építészete
A vázas építésmód hatalmas üvegablakoknak adott helyet, melyek témája az Ó- és újszövetségből vett jelenetek sora. Az építőmesterek, kőfaragók nem tömörülnek céhekbe, így nem kötöttek városhoz. Az építőműhelyekben a pallér által előírt szigorú rendszabályok kötelezőek mindenkire. Az itt felhalmozott művészi és technikai tapasztalatot titokként kellett őrizniük. A vándorló mesterek azután elterjesztették a “nemzetközi stílust”. Természetesen helyi épülettípusok is kialakulhattak. Például az olasz gótikus templomépítészet zömökebb volt, több fallal, több freskóval. A gótikus katedrálisoknál az egyes helyiségek nem különülnek el annyira, mint a románénál (főhajó-mellékhajó-apszis), hanem terei egyre inkább egységes térré rendeződnek. A megnövekedett építési ismeretek lehetővé tették, hogy kevesebb anyagból merészebb épületkonstrukciókat hozzanak létre. A falak, a teherhordó támívek és a boltozatok anyaga könnyen faragható mészkő, illetve homokkő. Ahol kevés volt a kő, ott téglával építkeztek. Fát csak a templomok favázas fedélszékénél használtak, illetve az északi kereskedő városok favázas házainál. Az ablaknyílások mérete megnövekedhetett, mert a létrejött vázkonstrukciónál a falaknak nincs tartó szerepe. A nyílásokba bekerülhettek az ólomüveges, óriás méretű színes ablakok. A könnyedség, a lebegés érzését az erősen megnövelt magassági méreteken kívül a karcsú fiatornyok, árkádsorok, az ablakbetétek kőrácsai is fokozzák. A terek lefedése túlnyomó részben boltozatos, kezdetben hatsüveges, majd gótikus keresztboltozatú. Csak később, az érett gótikában jelennek meg a csillag és hálóboltozatok. Jelentős gótikus katedrálisok Franciaországban a párizsi Notre Dame, a chartresi székesegyház, Olaszországban Assiisi Szent Ferenc temploma, Sienna Székesegyház, Németországban a kölni Dóm, Angliában a Salisbury székesegyház.
A párizsi Notre Dame
http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20121211_nyolcszazotven_eve_all_a_parizsi_notre_dame
Notre Dame rózsaablaka
A kölni dóm
Magyarországon a gótikus építészet a XIII. században kezd meghonosodni, és a XVI. század elejéig tart. Kevés emlék maradt fenn ebből a korszakból. A tatárok és a törökök sok gótikus épületet leromboltak. Templomépítészetben jelentős emlékeink a budavári Mátyás templom, a soproni volt Ferences templom, a nyírbátori Református templom.
Mátyás templom
Mátyás templom részlet
Mátyás templom belülről
A várak az uralkodó lakhelyéül szolgálnak. A gótikus várak belső kialakítása lakályosabb, mint a román koriaké. Fogadótermek, tróntermek, lovagtermek sorakoznak az épületben, gazdag belső kialakítással.
Magyar várépítészeti emlékeink ebből a korból a budai Királyi Várpalota, a visegrádi Királyi vár és palota, a Diósgyőri vár.
A budai Királyi Várpalota
http://budapestcity.org/10-var/1780-I-Ferenc-palotaja/index-hu.htm
Diósgyőri vár ma
http://vendegvaro.utazom.com/diosgyori-var-miskolc-diosgyor
Diósgyőri vár régen
http://deneverszabo.blogspot.hu/2011/01/diosgyori-var.html
A diósgyőri vár egyik tornyában látható cserépkályha
A középkori város városfalakkal volt körülvéve. Mit láthatunk egy középkori városban? A piactér, városháza, templom, iskola, büntetőintézmények, tűztorony vagy őrtorony, kereskedő- és kézművesházak, arzenál (fegyvertár), polgárok lakóházai, vendégfogadók, kórházak (ispotályok). A szűk, sikátorszerű utcákon a városi lakóházak szorosan egymás mellé épültek.
A főúri lakások belső kiképzése követi a kőarchitektúrát. A korai gótikus belsőkben többnyire egyszerű deszka vagy épített cseréppadlót találunk, esetleg szőnyeggel borítva. A falakat fával borították (lambéria) vagy festették, illetve gazdagabb helyeken szőnyeggel is borították. Elterjedt az ablakok üvegezése, ólomkeretbe foglalt kerek üvegpogácsákkal. A mennyezet többnyire faszerkezetű, látható gerendázattal, vagy deszkaborítással, festéssel díszítették.
Középkori lakóház festett fala a bad windsheimi Szabadtéri Múzeumban
A berendezés a középkorban megszokott, a fal mellett körben elhelyezett nehézkes bútorokból áll. A bútorok formáikban hűen követik az építészeti tagozatokat, igaz fából, nem kőből. Újra megjelenik a keretbetétes szerkezet, amit a rómaiak óta nem használtak. Ez az 1320-ban feltalált fűrészmalomnak köszönhető. A farönkből könnyen lehetett deszkát fűrészelni, és ez lehetővé tette az ácsolt bútorok finomítását. Lehetőség volt a keretek éleit profilozott lécekkel, a betéteket lapos faragással díszíteni. A gótikában bővült a használatos bútortípusok száma. Legfontosabb bútor még most is a tároló láda, a későbbi ládapad.
Új tárolóbútorok jelennek meg, mint edényszekrények. Ezek a ládából fejlődtek ki, különböző lábazattal. Ilyen a buffet (büfé), lépcsőzetes állványbútor az arany, ezüst, ón edények tárolására. Másik bútor a crédence (kredenc), egy lábakra állított ital- vagy edényszekrény. A gótikus asztalok stabilabb formájúak. Vannak felnyitható lapúak, mély fiókkal, rekeszekkel, de a nagyobbítható asztallapúak kezdetleges változatával is találkozhatunk.
Ausztria, újjáépített Kreuzenstein vár szobája, középkori berendezéssel
http://www.alfatours.hu/kreuzenstein-var.html
Az ülőbútoroknál megjelennek a térben álló változatok is, mint az átcsapható támlájú pad, támlás- és karosszék.
Gótikus támlásszék
A gótikus ágy vagy falfülkébe épített, vagy szekrényszerűen mennyezetes (baldachinos), függönyözéssel és dobogóra állítva.
Baldachinos ágy
A gótikával lezárult a középkor stílustörténete.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: