Utazásunk visszavisz a korai középkorba, a mai Franciaország és Németország területére, ahol a román stílus kialakult. Egységes stílussá a VIII-XIII. század közötti Nyugat-Európában vált. A román stílus korának kultúrája a nyugati kereszténységen alapszik. Művészete döntően a keresztény hitet szolgálja. Jelentős a templomokat díszítő festészet, a freskó technika és a mozaik művészet. Említésre méltó a könyvfestés. A szöveges részek közé miniatúrákat (vallási jeleneteket) festettek, díszes kezdőbetűkkel (iniciálé). A színek szimbólumokat hordoznak: a mindennapi élénkvörös, kék, zöld, barna mellett a bíbor, skarlátvörös, az arany a legtöbb méltóságot szimbolizálja. Jelentős volt még a korszak művészetében az ötvösség, az elefántcsont-faragás, a zománcművesség. Meghatározó stílusjegyek
- – a tömörebb, zártabb formák, a vaskos falak, a nagy tömegek
- – a vízszintes vagy félköríves térlefedés (dongaboltozat)
- – az ajtók és az ablakok általában kisméretűek, félköríves záródásúak
- – az oszlopok négyzetes fejezetűek
A román stílus főleg az építészetben jelentkezett. Az építészet fő feladata egyházi rendeltetésű: templomok, kolostorok építése. Világi feladatai a várak, és egyéb védelmi jellegű építmények valamint középületek építése. A román kori építők a falakat, pilléreket négyszöghasáb alakúra faragott kőtömbökből, habarcsba falazták. A falazóhabarcs mészből és kőzúzalék, vagy durva homok adalékkal készült. Esetenként oldatlan meszet is kevertek a habarcsba, amely a falazatban oldódott, és kötött meg. Ezért lett igen nagy keménységű és időtálló a falazat. Faragott köveket legfeljebb a sarkoknál és nyílásoknál használtak. A síkfödémek anyaga fagerenda és deszkaborítás. A fedélszékek is fából készültek, borításuk fazsindely, természetes pala vagy cserép. Íves kupolákat ólom, vörösréz vagy bronzlemezekkel fedtek.
A templomokat jól faragható mészkőből és homokkőből készítették. A román kori építészet egyik legjelentősebb eleme a félkörív, amely főleg az épület külsején jelentkezik, de dekoratív szereplőként az épület belsejében is találkozhatunk vele. Térlefedésükre a boltozás a jellemző. A félhenger formájú hosszanti térlefedés a dongaboltozat, amelyet hevederívekkel erősítettek meg. Az ablak és ajtónyílások is félkörívben végződnek. Kedvelt megoldás volt, hogy a támívek köveit váltogatták sötét, illetve világos kövekkel.
A Sant’Ambrogio-bazilika
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sant%E2%80%99Ambrogio
A főbejárat feletti körablak már megjelenik itt is, de igazi szerepét majd a gótikában kapja. A keresztházak végfalain is gyakoriak a rózsaablakok. A nagyobb átmérőjűeket sugár irányú oszlopokkal, küllősen osztották.
San Zeno templom (Verona) körablaka
A hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője a Jáki templom, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet. Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták.
Jáki templom, Szent György-apátság
A templom díszes főbejárata
http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1ki_templom
A román kori lakás és bútor megismeréséhez a templomokban és várkastélyokban megmaradt bútorzat ad támpontot. A lakótornyok magas terme festett fagerendás mennyezetű lehetett, a padlója cseréptéglás vagy kőborítású, és szőnyegekkel fedték. A kicsi ablaknyílásokon kevés fény jött be. A hatalmas, vastag kőfalú termekben csak a kandalló környékén lehetett meleg.
Visegrád, Salamon torony
A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége. Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület.
A román kori bútor nehézkes formájú, ácsolt jellegű. A vastag fa pallókból épített bútorokat vaspántokkal, veretekkel fogták össze. Univerzális bútoruk a láda volt, háztetőalakú fedéllel, ékrovásos karcolással díszítve. A ládákat délen inkább fenyőfából, északon tölgyfából készítették. Különböző méretben készült. Tárolásra, ülésre és fekvőhelyként is szolgált.
Román ládabútor
http://szentkut-antik.com/category/butor-muveszeti-stilusok/
Ülésre padokat is használtak. Széket csak gazdagabb helyeken lehetett látni. Az ülőbútorokat gazdagabban díszítették, a faszerkezetet festették. Ügyesebb iparosok esztergályozott lábú székeket is csináltak, de a kárpitozást még nem ismerték.
http://www.bieder-restaurator.hu/erdekessegek/stiluskorszakok-roman-es-gotikus-/27353/
Ágyak lábra állított kerevetek, körülfutó alacsony ráccsal. Csak a XII. században jelenik meg a mennyezetes (baldachinos) ágy.
Középkori bútorrendezés: Sok bútort a fal mentén helyeztek el, szabadon hagyva a helyiség közepét.
A kora középkor vége felé jelennek meg a bútorokon az építészeti tagozatok : oszlopok, árkádos ívek, párkány-profilok, ami azután hosszú évszázadokon át végigkíséri a bútorokat.
Kommentek