A különféle nézetek a 14–17. század közötti időpontot mondanak a középkor végének. (Amerika felfedezése -1492, vagy az angol polgári forradalom kezdete – 1640) A ma nyugaton legelfogadottabb nézet 1500-ban jelöli meg a határt. Így a reneszánsz és a humanizmus megjelenése a 15. században a középkor lezárása, és az újkor kezdete. Még a 13.-14. századfordulóján Európa nagy részén javában tartott az egyházi uralom, addig Itáliában elindult a középkori társadalmi viszonyok bomlása. Itália gazdag kereskedővárosai, a városok polgárai már a 13. században kivívták önállóságukat a hűbérurakkal szemben. Itt találhatók nagy számban az ókori emlékek, és ez inspirációt ad az új művészet kibontakozásának, a reneszánsznak, ami újjászületést jelent. A másik forrás a perspektíva felfedezése, mely lehetővé teszi a valósághűbb ábrázolást. A kereskedelem és a pénzgazdálkodás fejlődése szükségessé tette több nemesfém behozatalát Európába. Ráadásul a 16. század elején a Török Birodalom kiterjesztette hatalmát a legfontosabb ázsiai karavánutakra. Tehát új utakat kellett keresni a kincses Kelet felé. A 15. század végén már sok tudós gondolta úgy, hogy a Föld gömb alakú. Úgy vélték, hogy nyugat felé hajózva rövid idő alatt el lehet jutni Kelet-Ázsiába. Ez ösztönözte Kolumbusz Kristóf itáliai tengerészt 1492-ben. Ezt az utat még háromszor tette meg , de halálakor sem tudta, hogy új földrészt fedezett fel. Az “Újvilág” később Amerigo Vespucciról kapta nevét. Később Magellán útja (1519-1522) bebizonyította, hogy a Föld valóban gömb alakú. Elindult az Újvilág meghódítása és gyarmatosítása. A reformáció és a katolikus megújulás nagy hatást gyakorolt a világi műveltség kibontakoztatására. A reneszánsz kor művészetét a nagy egyéniségek határozzák meg, akik a világ megismerésének megszállottai. A világ és az ember megismerése a cél, ez a reneszánsz kor lényege. A humanizmus felszabadította a tudományos gondolkodást. A tudomány és a művészet még nem válik el egymástól. A művészeti műhelyek, a nagynevű mesterek vezetésével foglalkoztak festészettel, szobrászattal, építészettel, anatómiával, kémiával, csillagászattal, technikával. Jellegzetesen reneszánsz ember volt Leonardo da Vinci. A festészetben jelentős mesterek még Michelangelo, Botticelli, Raffaello, Tiziano, Masaccio, Perugino, Carpaccio, Mantegna.
Reneszánsz építészet
A továbbra is jelentős egyházi építészet mellett, mindjobban előtérbe kerülnek a gazdagodó polgárok igényei. A városokban palazzok, a polgárok nagyméretű, tágas palotái, vidéken villái épülnek. Bővülnek a középületek is, iskolák, egyetemek, könyvtárak, kórházak, céhek székházai.
A reneszánsz építészet lényegében eléggé keveset törődött az épület belső szerkezetével. Az épület külső megjelenése fontosabb volt a szerkezetnél. A reprezentatív megjelenést a dekoráció emelte az épületen. Arányosság, az egyszerű geometrikus formák használata a reneszánsz építészet ideálja. Síkformában: a kör, a négyzet, térformában: a kocka és a félgömb. A belső terek felületképzésénél a külső architektúra tagozó elemét alkalmazzák.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Santa_Maria_Novella
Az épületek karakterét a választott oszloprend és a szigorú arányrendszer már legtöbbször ki is jelölte. Változatosságot az alaprajz és az épület mérete adott csak.
Már a korai reneszánszban kialakult a minta a városi palotaépítésben. A palazzo kétemeletes épület, főhomlokzatával az utcára néz. A bejárat az épület tengelyében van. A belső udvar a földszinten oszlopos, árkádsoros. A homlokzatok hatását az ablakok, a párkányok és a lizénák (hosszúkás négyszög alakú kifalazás vagy vakolatsáv) mellett a kőburkolatok határozzák meg. A kőburkolat lentről fölfelé haladva egyre finomabb, a plasztikája is csökken. A földszinten rusztikus kövek, az első emeleten sima kváderkövek (szabályos alakra, általában négyszög alapú hasábbá faragott építőkő) mélyített hézagokkal, a második emeleten a hézagolás is eltűnik.
Firenze, Palazzo Strozzi
Palazzo Strozzi belső udvara
http://www.fionline.it/tag/palazzo-strozzi/
Budapesten a város épületállományának jelentős része olasz neoreneszánsz stílusú. Ezen belül is van néhány épület, ami szinte hasonmás.
A Batthyány-palota az Oktogonnál és a Palazzo Strozzi Firenzében
http://taj-kert.blog.hu/2011/03/23/italia_budapesten_i_resz
A Procuriate Nouve épülete (1582, Vincenzo Scamotti)
és
… Budapesten egy Eötvös utcai ház
http://taj-kert.blog.hu/2011/03/23/italia_budapesten_i_resz
Magyarországon az új stílus először Mátyás építkezésein jelentkezett. A korai reneszánszban még késő gótikus elemeket is találunk (nyírbátori református templom). A reneszánsz építészet fejlődése hazánkban két szakaszra osztható. Az első szakasz a törökök benyomulásával és Buda elestével zárul. Ezt követően az ország három részre szakadásával országrészenként eltérő a fejlődés. A korai szakasz legfontosabb emlékei: a budai királyi palota, a visegrádi nyári palota, a simontornyai és a sárospataki vár. és az esztergomi Bakócz kápolna.
Sárospataki vár
http://www.panoramio.com/photo/1489158
A sopronkeresztúri várkastélynál a belső udvart egyemeletes árkádfolyosós udvari loggia (oldalán nyitott, felül fedett, boltíves folyosó) keretezi. Ez az építési mód később, hazánkban is a polgári építészetben kedvelt típussá vált.
Sopronkeresztúr, Nádasdi-Eszterházi-kastély
http://www.panoramio.com/photo/66829700
Eggenberg-ház, Sopron
Középkori alapokon késő reneszánsz stílusban épült a XVII. században.
http://sopron.utisugo.hu/latnivalok/eggenberg-haz-sopron-45872.html
A reneszánsz árkádos udvar kialakítása szolgáltatta a mintát évszázadokra a falusi építészet falazott, faragott kő vagy fa oszlopos tornácainak is.
Tornácos ház, Csorna
Kommentek