Elérkeztünk a 17. századhoz. Elsősorban a 18. század végéig Európában kialakult stílusokra fektetjük a hangsúlyt. Sorrendben: barokk, rokokó és a klasszicizmus. Rövid történelmi áttekintés után meg is érkezünk az első állomásunkhoz. A 16. század végétől a 18. század végéig tartó nagyjából 200 év az európai történelem egyik legviharosabb időszaka. A polgári fejlődés üteme lelassul, a reformációt visszaveri az ellenreformáció, az egyház új támasza a jezsuita rend, tombol az inkvizíció, a máglyahalál. Az elégedetlenség forradalmakhoz vezet, legjelentősebb az 1789-es francia forradalom. Itáliában az egyház óriási hatalomra tesz szert. Franciaország Európa legnagyobb katonai hatalmává válik. Hollandia az első kapitalista kereskedő állammá lesz, államformája köztársaság. Angliában a politikai gazdasági válság visszaállítja a királyságot. Németország sok kis fejedelemségre oszlik, Magyarország a törökök kiszorítása után a Habsburg Birodalom tartományává válik. A 17.század a tudományok fejlődésének az évszázada. Míg a reneszánsznak az átfogó műveltség az eszménye, addig e században a természettudományok specializálódnak. A század stílusa a barokk. Az előző stílus, a reneszánsz eszményei a harmonikus arányok, az egyetlen nézőpontból feltárulkozó látvány, a befejezettség és a kiegyensúlyozottság voltak. A barokk éppen az ellenkezője ennek: az állandó történést, feszültséget, az alakulóban lévő formákat ábrázolja. A térbeliség a végtelenséget, a nyitottságot és a folytathatóságot jelenti a barokk idején. Fő jellemzői: a mozgalmasság, a nyugtalanság, a különleges díszítőelemek sokasága. A barokk kor embere az építészetben is, ahogy a képzőművészetben, a változatosságot, a folyamatos mozgást kívánta. Egy barokk épületben meglepően dinamikus terek bontakoznak ki előttünk. A barokk palota tágas előcsarnokából ünnepélyes, többkarú lépcső vezet fel a főszintre, az emeletre. Ez a szint az egész épületben a legdíszesebb, itt található az épület főtengelyében a díszterem. Ehhez kapcsolódnak kétoldalt a szalonok, illetve a folyosószerűen elnyújtott galériák.
Versailles-i kastély, XIV. Lajos részére épített komplexum híres tükörterme
http://franciaorszag.network.hu/blog/franciaorszag_klub_hirei/versailles
XIV. Lajos, a Napkirály rezidenciája, az európai kastélyépítészet csúcspontja.
Minden szeglet freskókkal díszített, aranycirádákkal, selyemtapétákkal, nemesen faragott bútorokkal terhes.
http://www.erdekesvilag.hu/parizs-a-10-legnepszerubb-latnivalo/
A barokk kastélyforma a patkó alakú alaprajz, nyitott belső udvart zárnak be a szárnyépületek.
Versailles-i kastély látképe
A kastély mögötti óriás park a barokk parképítészet legnagyszerűbb alkotása. A sugárutak mentén szerveződő kertet virágdíszes teraszok, lépcsők, szökőkutak, tágas vízmedencék, geometrikus formára nyírt cserjék, labirintusok gazdagítják.
A magyar építészetben csak az 1700-as évek elejétől jelenik meg a barokk. Az érett barokk kastélyépítészet legjelentősebb emlékei: Ráckevén a volt Savoyai kastély, budai Királyi Palota, Gödöllőn a volt Grassalkovich kastély, Fertődön a volt Esterházy kastély.
Gödöllői Királyi Kastély
http://www.kiralyikastely.hu/oldal.36.a_kastely_tortenete
Kastély előtere
Szalon, Gödöllő
A barokkban a bútorformálás elválik az építészeti formáktól, szakít az eddigi hagyományokkal. A bútorok kontúrja mozgalmassá válik, új díszítési technikák, különböző berakási módok, anyagok jelennek meg.Kialakulnak a formai azonosságot mutató ülőgarnitúrák, melyek a kárpitozás jóvoltából kényelmesebbé válnak. Jellegzetes formák alakulnak ki, ilyen az S vonalú barokk láb, az ovális és a kosárgörbe.
A polgári életforma sok, eddig ismeretlen bútort hoz be.Jelentős darabjai a komód, kabinetszekrény, konzolasztal és a tabernákulum (oltárszekrény). Különböző országok barokk művészetében van némi eltérés.
http://www.trendlakas.hu/cikkek.php?id=83
Francia barokk bútor
http://lakberendezes.hu/eletmod/divat-es-lakaskultura-xiv-lajos-koraban-i-resz/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: