A 19. század a nagy változások időszaka. Felerősödött a “történelem végének” érzete, az a gondolat, hogy minden megmérhető, megmagyarázható. A tudomány nagyjából mindent felfedezett, legfeljebb csak az eredmények finomítása maradhat hátra. Sokan érezték úgy, hogy a reneszánsz és a barokk mestereinek művészetét nem lehet meghaladni. A művész feladata ebben a helyzetben a régi szabályok, minták követése. Ez a felfogás különösen az építészetben lett általánossá, ezért nevezzük a historizálás korának a XIX. század második felét. A következő festmény szinte e gondolatkör összefoglalója lehetne.
Thomas Cole: Az építész álma (1840, Ohio, Toledo Museum of Art)
Hazánkban az 1848-tól 1867-ig terjedő korszakot stílusként általában a romantika jellemezte. A 19. század forradalmaival, a polgári társadalom megszületésével erősödött a nemzeti tudat. Előtérbe került a saját nemzeti múlt, és megteremtette a nemzeti romantikát. Az az ízlésirány, amely szabadabb és változatosabb formaelemeket és összeállításokat, több érzést és szenvedélyt igénylő képtárgyakat, a fantázia erősebb jelentkezését pártolta. Mint minden nagy stílusáramlat, a romantika sem volt sehol egységes – sem felfogásában, sem időtartamában. A változatosság iránti igény, az útkeresés a legtöbb európai ország építészetében megmutatkozik. Egyúttal kialakulnak a század utolsó harmadában uralkodó felfogás feltételei, amit stílusfelidéző jellegénél fogva historizmusnak, a motívumokat összevegyítő jellege miatt eklektikának szokás nevezni. Magyarországon a millennium idejére esik az eklektika virágzása. A jelentős technikai felfedezések, az új energia források – gőz, elektromos energia- az ipar fellendüléséhez, a tömeggyártás elindításához vezetett. Már az 1830-as évektől rendszeresen rendeznek világkiállításokat. Az 1851-es londoni világkiállításra készült a Kristálypalota. Az új anyag, az öntött vas használata tette lehetővé az acél – üveg épület elemeinek elkészítését.
http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/2256
Az 1889-i párizsi világkiállításra pedig elkészül az Eiffer-torony.
http://mno.hu/szinesvilag/majdnem-barcelonae-lett-az-eiffel-torony-1046382
http://www.huszadikszazad.hu/cikk/az-eiffeltorony-magyar-epitesze
A Magyarországi építészet a középkorias stílusok -a gótika, a romanika – valamint a keleties egzotikus elemeket, a mór és iszlámból vetteket kedvelte. A romantika legnevesebb emléke a pesti Vigadó, román, bizánci és mór stílusjegyekkel. (1859-1856 újjáépítés, előtte klasszicista stílusban épült 1829-1833) Tervezte: Feszl Frigyes
Hess: A pesti Vigadó – acélmetszet a
Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Képcsarnok, Budapest
http://www.budapest.com/budapest_kalauz/kultura/koncerttermek/pesti_vigado.hu.html
A neoreneszánsz Operaházat Ybl Miklós tervezte (1857-1884)
http://koos.hu/2009/08/20/budapest-anno-epuletek-fattyunyelven-2/
A gótikus stílusban megépített londoni Parlament után elkészült Steindl Imre fő műve a historizáló eklektika jegyében, neogótikus stílusú budapesti országház épülete (1885 – 1904).
a
http://canadahun.com/temak/budapest-orsz%C3%A1gh%C3%A1z.27048/page-2
Az ipari kiállításokon megjelentek a lakásberendezési iparágak is. Virágzott a házépítési iparág, és megjelentek a mintákat adó lakberendezési könyvek, magazinok. Az enteriőrökben a régi korok stílusait használták (historizáltak), szabadon válogatva (eklektika) az elmúlt eredeti stílusok formajegyeiből.Az előbbiek művészi értéke jóval kisebb, hiszen a neostílusok sem a régi készítési technikákat, sem a művészien arányos formákat nem voltak képesek utánozni.
Legtöbbször neorokokó stílusú lakóegységeket mutattak be. Itt a tagolás szerepét a függönyök és a selyemtapéták vették át. A kárpitozás újra gazdag, a dús párnázatú díványokat is párnák díszítik. Kedvelt díszítőelem a virágcsokor minta. A keretek sorozatban gyártott, préselt, aranyozott rokokó motívummal ellátottak. A súlyos, gazdag csillárok üvegből vagy aranyozott fából készültek. Hangsúlyos elem a mozaik berakásos parketta.
Neorokokó női szalon
Esterházy-kastély, hálószoba
http://www.eszterhaza.hu/kastely/kastelytura/hercegnei-lakosztaly
A hangsúlyos garnitúra neorokokó stílusban készült
http://www.eszterhaza.hu/kastely/kastelytura/kiralynoi-lakosztaly?mode=1
A kárpitos bútorok gyártását forradalmasította 1820-tól a tekercsrugók alkalmazása. 1850-től árultak garnitúrákat.
1837-1901 az angol uralkodó,Viktória királynő uralkodása. Ez a korszak fel is vette az uralkodója nyomán a viktoriánus jelzőt. Angliában terjedt el, hogy virágmintás pamutszövetet húznak védelmül a drága, fix kárpitozású bútorokra.
Viktoriánus nappali
http://pixabay.com/hu/photos/viktori%C3%A1nus/
Miniatűr angol szobák – Viktoriánus angol rajzszoba, 1840-70 (készült: 1937)
http://neverordinary.blog.hu/2013/04/13/miniatur_737
Viktoriánus gyerekszoba
http://www.szepzold.hu/a_gyerekszoba_kialakitasa
Országonként is más és más neostílus kedvelt. A neogótikus ízlés főleg Angliában és Franciaországban, a neoreneszánsz pedig Németországban terjedt el. A Németországban készített hatalmas méretű, agyondíszített bútorokat ónémetnek nevezték.
Belvárosi lakás étkezője
http://lakberendezes.hu/eletmod/magyarorszag-1900-v-resz/
A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum 2007-től kezdődően gyűjti és dolgozza fel Kézdivásárhely polgári emlékeit és dokumentumait. A kiállításon ónémet stílusú szalongarnitúrát, ebédlőt és hálószobát is láthatnak a látogatók.
http://multikult.transindex.ro/?cikk=15809
Az eklektikában a polgári lakásokon belül minden szobát más stílusban rendeztek be ( például neorokokó háló, másod empire étkező, neoreneszánsz dolgozó).
Neoreneszánsz dolgozó
http://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/mintalap-neoreneszansz-dolgozoszoba-berendezes/12750
Az eklektika csúcsa a makart stílus. Az osztrák Hans Makart festő, enteriőrjeiben szétárad a színpadiasság.
A kor divatos “Makart stílusú” szalonberendezésének korabeli képe
http://lakberendezes.hu/eletmod/magyarorszag-1900-v-resz/
A zűrzavaros stílusirányzatok és a silány minőségű gyári tömegárú ellen lép fel Williem Morris Angliában. Az “Arts and Crafts” (művészet és kézművesség) meghirdetésével új angol iparművészetet akart elindítani. A kézművesipar már nem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket, ezért a mozgalom megbukott.
Az 1852-től 1870-ig terjedő időszak a második empire a bútortörténetben.
Kastély Hotel Hédervár – empire stílusú garnitúra
http://www.menyegzolap.hu/kulonleges-eskuvoi-helyszinek/hedervar-5001.html
Michael Thonet német származású osztrák asztalos, a fa hajlításának gondolatával 1830-tól foglalkozott. Thonet nemcsak technikai újító, hanem a modern gyártástervezés és formatervezés előfutára volt. Az eklektika világában eleinte lebecsült Thonet bútorok példátlan népszerűségre tettek szert. 1850-ben hajlított bútoraival rendez be egy bécsi kávéházat. Azóta szerte a világon a kávéházak uralkodó bútorai a thonet székek. Az elegáns szállodák, bankok mellett a munkásosztály bútorai közt is megtalálható, igazi tömegcikké váltak. Az elemekből összeszerelhetőség, a kis helyet igénylő szállítás, az elemek változtatásainak lehetősége, a javítás gyorsasága a 20. század felé mutató tömegbútorrá tették.
A Thonet cég már száz évvel ezelőtt olyan székeket gyártott, melyekből pontosan 36 darab fért el egy köbméterben.
http://multmento.blog.hu/2013/06/22/melyik_cegnel_fer_el_harom_tucat_szek_egy_kobmeterben
http://kk10f.blog.hu/2012/04/12/design_1750_2000
Bécsi Café Museum kávéház
A kávézó visszakapta korábbi arcát. Az újragyártott padok és gömb alakú, acél mennyezeti lámpaburák mellett korabeli darabok, a Josef Zotti tervezte eredeti fali lámpatestek, valamint 1931-ből való Thonet-székek alkotják a berendezést.
http://www.deluxe.hu/cafe-museum-kavehaz/20101020
A szabadalmi jog lejárta után a 19. század végére megjelennek más cégek thonet darabjai, az eredetitől eltérő, eklektizáló bútorok.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: