Elérkeztünk a 19. és 20. század fordulójának Európájába. Egyre szaporodnak az elkövetkező korokból ránk maradt tárgyi emlékek. A megőrzött épületek, bútorok és egyéb lakásdekorációk mellett könyvek, folyóiratok, plakátok, fényképek vezetnek be minket a különböző társadalmi rétegben élő családok lakáskultúrájába. Az eklektika, a historizmus esztétikai elvei már nem felelnek meg a kor emberének. Az építészek már a kivitelezés hatékonyságára törekednek. Az új irányzat neve szecesszió, ami latin szó, kivonulást jelent. Nem csak időben, területenként is eltérnek az építészeti stílusok. Máshogy építkeznek a városokban, és máshogy vidéken. Ahol gyorsabb a társadalmi fejlődés, hamarabb jut érvényre a modern építészet. Az épületek homlokzatán megjelenik a belső, funkcionális elrendezés. A szecesszió építészetére jellemző, hogy a tervezést felszabadítja a történeti formák kötöttségeitől. Lehetővé teszi, hogy az építészet a rendeltetésből, a tényleges használatból induljon ki. Felszabadul a téralakítás is. Két szintet átfogó galériás terek és változó belmagasságok lesznek jellemzőek. Ezt az új, teret áthidaló szerkezetek teszik lehetővé (anyagok az acél, a vasbeton, az üveg). Az alaprajz így kötetlenebbül szerveződhet. A lakóhelyiségek a számukra legkedvezőbb égtájra nézhetnek. Általános igény lesz a közművesítés. A vízszolgáltatás, a csatornázás, a központi fűtés mellett új szolgáltatás az elektromos áram. A szecesszió művészetének egyik irányzata a florális (növényi) szecesszió, a másik irányzata a geometrikus szecesszió. A harmadik vonal, különösen Magyarországon a népművészet motívumait használja fel díszítőelemként. Az új stílus, az Art Nouveau épületeinek sokszínűsége az építészek által használt épületformalásból, funkcionalitásból, dekorativitásból ered. Charles Rennie Mackintosh skót szecessziója. Az egész épület belső térformálásában a vízszintes és függőleges vonalak ritmusát néhol oldja fel egy-egy íves vonal, vagy dísz.
Mackintosh épületek, bútorok, és a híres magas háttámlás székek
A híres katalán építész, Antoni Gaudí épületei közül összesen hét került fel a Világörökség listájára, mint annak a kivételes kreativitásnak a bizonyítékai, mellyel Gaudí hozzájárult a 19. század végének és 20. század elejének építészeti és építéstechnológiai fejlődéséhez. Az épületek többsége Barcelonában található. (Wikipédia)
Casa Vicens
Casa Batlló – külső design
http://eletszepitok.hu/az-epiteszetnek-szentelt-elet-161-eve-szuletett-antoni-gaudi/#.VQKkqFeUVBs
Casa Batlló – belső design
http://vicus54ezmegaz.blogspot.hu/2014/08/casa-batllo-egy-csodalatos-epulet.html
Victor Horta Belga építész és iparművész. Szerkesztéseinek középpontjában a finom görbületek álltak. Szívesen törte meg az épület faltömegét változatos osztású fém-üveg nyílásokkal. Victor Horta épületei Brüsszelben (Világörökség Helyszinei) http://hu.wikipedia.org/wiki/Victor_Horta
https://passionescuola.wordpress.com/2013/01/16/victor-horta/
Magyarországon Lechner Ödön a magyar stílusú szecesszió úttörője. “Szecessziójának fő jegyei a pécsi Zsolnay-gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek. Modern épületszerkezeteivel, festői tércsoportosításával a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselőjének tekintik.”
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=10555
A Magyar Állami Földtani Intézet
A Magyar Állami Földtani Intézet – belső tér
http://www.patriotaeuropa.hu/?attachment_id=11275
Az irányzat jelentős magyar képviselői többek között még: Kós Károly, Magyar Ede, Rippl-Rónai József, Márkus Géza. A századfordulón Lajta Béla, aki összekapcsolta a magyar építészetet az európaival.
Magyar Ede: Reök-palota
http://regi.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/szazad/index.html
Kecskemét – Cifrapalota (Márkus Géza)
http://indafoto.hu/espiritu/image/17139897-dd11e32c
Országos Idegkutató Intézet (Lajta Béla)
Lajta Bartókhoz és Kodályhoz hasonlóan erdélyi útjain szerette meg és kezdte gyűjteni a magyar népi ornamentika motívumait.
http://oiti.imaginegroup.hu/WebPageShow.aspx?MN=OitiMenu1Almenu2&PN=Korhaztortenet2&LN=Hungarian
A szecesszió ideája a környezet művészi egysége. Ez úgy valósulhatott meg, hogy ugyanaz a személy tervezte az épületet, az enteriőrt, a bútorokat, tapétákat, textileket és üvegmunkákat is.
A századforduló körül megkezdődött a korábbi merev, immár „nyárspolgárinak” bélyegzett lakberendezési normák oldódása. Az egyéni ízlés különbségei szabadabban érvényesülhettek.
Egy nagyon modern (szecessziós) szalonberendezésének képe
http://lakberendezes.hu/eletmod/magyarorszag-1900-v-resz/
A feleség hálószobája a Munkácsy Mihály utcai Schiffer-villában, 1912.
(Ma Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum)
http://mindennapoktortenete.blog.hu/2015/02/08/polgari_otthon
A fürdőszobák egy ideig még inkább státusz-szimbólumok voltak, és csak fokozatosan váltak folyamatosan használt helyiséggé. Addig a háló volt a tisztálkodás helye, itt állt a mosdószekrény vagy -asztal, rajta mosdótállal és kancsóval. Fürödni a konyhában, fadézsában vagy lemezkádban lehetett.
Német gyáros szecessziós fürdőszobája 1900 körül
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/igy-takaritottak-es-tisztalkodtak-a-szazadfordulon/
A kor jellemző elemei a díszes ólomüveg-ablakok:
Az Andrássy-ebédlő egységes látványelv szerint összeállított szecessziós enteriőr.
http://tollal.hu/mu/kaposvar-kulonleges-kiallitasai
http://telikertepites.net/budapest-telikertek/
Az Iparművészeti Múzeumban most a korszak magyar bútortervezőinek rendeztek kiállítást.
Torockai Wigand Ede – Nagy Sándor: Mintalap gyerekszobához, 1904 körül
Horti Pál: Hímzett ellenző
http://www.fataj.hu/2009/10/071/200910071_SzecesszioMagyarButortervezoi.php
Mindössze húsz évnyi periódus jut annak az irányzatnak, amelyik a historizmus után újra felfedezte, hogy a természet formái az ember közvetlen környezetében inspirálóan hatnak; amelyik a gépkorszak előtt még az utolsó pillanatban meglátta az egyedi szépséget a kézműves technológiákban, e két évtized alatt sikerrel bevonta a népművészetet a polgári kultúra formavilágába és rájött arra, hogy a tömegtermelésben is érvényesülhet az egyediség.
Mackintosh székek
http://www.rovart.com/hu/a-xx-szazad-ikonjai-1-resz_1450
Thonet szecessziós bútorainak továbbgondolója a skót származású Charles Rennie Mackintosh volt. Nála a szecesszió kevésbé esztétizáló (a maga szó szoros, avagy ornamentikát jelölő értelmében), Mackintosh ugyanis inkább a geometriai és mértani (négyzetek és téglalapok) stílusjegyek híve volt. Bútorainak enyhe íve, egyenes vonala már valamelyest közelebb visz minket a „bauhaus-gondolkodáshoz.”
A szecesszió jelentősége: szakított a historizáló díszítésmóddal, és ezzel helyet adott a 20. századi modern építészetnek, tárgyalkotásnak.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: