1937. évi nagyszabású Párizsi kiállításon két, méreteiben és arányában hasonló kiállítású épület nézett egymással farkasszemet. Hitler megbízásából Albert Speer által tervezett monumentális német toronyépület, a birodalmi sassal, és a hasonlóan nagyszabású szovjet épület, tetején Vera Muhina emberfeletti nagyságú Munkás- és kolhozparasztnő szobrával.
Német kiállítóépület
Szovjet kiállítóépület
A fasiszta és a kommunista diktatúra klasszicizmusra, hősiességre, népre hivatkozó, a művészetbe erőszakos módon beavatkozó, azt központilag irányítani kívánó elképzelése rokon megoldásokat eredményezett. A lényeg megegyezett: csírájában is igyekeztek elfojtani minden, az irányított gondolkodáshoz nem illő törekvést. A művészetet saját rendszerük propagálására próbálták felhasználni. Erre a legalkalmasabbnak az építészet bizonyult.
Hitler álma a Nagy-Berlin, melyhez 150 ezer lakást kellett volna lebontani. A nagycsarnoknak csak a kupolája lett volna 300 m magas. Hitler megalomániás tervei között szerepelt a 800 méter hosszú, 450 méter széles és 90 méter magas Deutsches Stadion, ami összesen 400 ezer embernek tudott volna helyet biztosítani. A stadionba csúcstechnológiás, nagy sebességű liftet terveztek, amely az építmény öt emelete között szállította volna le-föl a nézőket. Mellé két hatalmas torony és egy óriási, 15 méter hosszú szárnyakkal rendelkező sasszobor épült volna. Speer olyan épületeket akart létrehozni, amelyek romokként is tiszteletet parancsolnak. A náci építészetben egyszerre volt jelen a népies, a modern és az antikizáló stílus.
A grandiózus terv
Sztálin eldöntötte 1931-ben, hogy készüljön el a Szovjetek Palotája. Maga az épület, ha megépül, magasabb lett volna, mint az Empire State Building, 426 méter, a tetején egy százméteres álló Lenin-szoborral. A nemzetközi pályázatra 160 pályamű érkezett, köztük ott volt Le Corbusier, Walter Gropiusz, és Eric Mendelssohn is. Mégis Borisz Jofán kapta a lehetőséget, aki már több moszkvai épületével bizonyított Sztálinnak.
A szovjetek Palotája – terv
A futurizmust idéző fantázianevet adták Mussolini építészei az új Rómával kapcsolatos terveiknek. A fasiszták a történelmi város ellen indított offenzívája ebben öltött testet. A Duce nem volt rest, korábban átalakította a Forumot, a Capitoliumot és a Colosseumot. Ez utóbbi elé még egy fasiszta pártközpontot is emeltetett volna, de meggondolta magát, és inkább a Foro Mussolinit építtette meg a várostól északra.
Hitler és Mussolini bukásával, Sztálin halálával (1953) a totalitárius művészet jellegzetes korszaka lezárult.
Sokan csak legyintenek a tervek hallatán, egyáltalán nem a megvalósíthatatlan kategóriába tartoznak. Pl. Hitler úgy gondolta, hogy Berlin épületei ugyanazt a funkciót fogják betölteni, mint Babilon, Egyiptom és Róma mesés építményei, büszkeséggel töltik el a következő generációkat és inspirációs forrásként szolgálnak a jövő építészei számára.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: