Kortárs építészet

Az építészet életforma-alakító, életminőséget manipuláló színvonala komplex nemzeti és nemzetgazdasági ügy. Az épített tér – amelyben élünk – nem csupán életünk szerves, de meghatározó része is, s hogy milyenné, mennyire élhetővé, érzelemgazdaggá és inspiratívvá válik, azt az építészeken keresztül a nemzet, az ország egésze formálja, és dönti el. (architects.hu)

A 21. századra óriási kulturális örökségre tettünk szert. Az elmúlt korok értékeinek megőrzése érdekében fontos, hogy az aktuális fejlesztési programok részesei legyenek. Az építészetben törekedni kell arra, hogy a régi és az új között megfelelő összhang alakuljon ki, és a történelmi fejlődés láthatóan fennmaradjon. A régi, megóvandó épületeket napjaink követelményének megfelelően, az értékek tiszteletben tartásával kell átformálni. Az új, korszerű épületeknek pedig alázatosan kell illeszkednie a régiekhez.

Korunkat nem jellemzi egységes építészeti korstílus. A tudományos-, technikai- technológiai fejlettség hihetetlen alkalmazási változatosságot kínál. Az alkotókat szubjektív intuícióik, a sokszínű stílusirányzatok, esetleg a piaci divatirányzatok befolyásolhatják. 

Napjaink építészete soha nem nyugvó vita tárgya lehet, hiszen mi is az az újra divatba jött modern, vagy a posztmodern építészetet követő neomodern (ahogyan a trenddiktálók nevezik)?

Ferkai András Űr vagy megélt tér című kötetében alapos választ ad a “mi a modern?” kérdésre. Fontosabb azonban a téralkotás meghatározása, mely szerinte egy olyan türelemmel és kemény munkával végzett művészeti tevékenység, ami törekszik a harmóniára és kutatja a természetszerű, mesterkélt szépséget.

A klímaváltozás, a globális felmelegedés mindenkit érint. A bolygónk csak akkor menthető meg, ha környezettudatos generációkat nevelünk fel.

A környezethez, a meglévő formákhoz, a helyi építészeti világ felé forduló érzékeny figyelem a kortárs építészetnek is komoly inspirációt jelent.

A legtöbb nagyvárosnak komoly fejtörést okoz, hogyan növelje zöldfelületeinek nagyságát. Milánóban a Boeri Studio vertikális erdőket álmodott meg. A 3,6-tól egészen 9 m magas, különböző fajtájú fák az épület homlokzatán kaptak helyet, attól függően elosztva, hogy melyik oldal mennyi fényt kap.

Fotó: Boeri Studio

A zöld, okos és fenntartható épületek tervezése áll a középpontban. Az építészek egyre inkább újrahasznosítható anyagokban, fenntartható energiaforrásokban gondolkodnak, mint például a napenergia.

 Tégla helyett építkezzünk PET palackból? Két legyet egy csapásra – mégsem terjedt el széles körben. 🙂 A téma prófétája Michael Reynolds építész, aki karriert épített a szemét építészeti felhasználására.

Egyszerre építészeti bravúr és optikai csalódás egy 70 éves kunyhó tükörrel történő átalakítása. Kalifornia, Phillip K Smith III installációja:

Átlátszóvá vált egy kunyhó a sivatagban

A napelemek életre keltik az épületeket.

Hualien-szálloda, Taiwan

Napelem helyezhető a tetőre és a homlokzatra egyaránt. A keret nélküli napelem épületszerkezeti szempontból gyakorlatilag bárhol felhasználható ott, ahol az üveg is.

Napelemes épület

A digitalizálás átalakította az ötletek kialakulásának, a döntések meghozatalának és a valóság létrehozásának módját. A számítógép által támogatott alternatív megoldások több ötlet létrejöttének, több módszer vizsgálatának és több ideiglenes kockázatvállalásnak adnak teret az optimális válaszhoz vezető úton.

Dubaj a világ legfényűzőbb városa, ahol még a csapból is a luxus folyik. Korunk építészeti csodáinak tárháza.

A pálmafa alakú mesterséges sziget

Dubaj – látkép

A jövőben a digitális lehetőségek nagyobb és pontosabb szerepet játszanak majd a tervezésben, a megoldások biztosításában, valamint hogy támogassák a hús-vér tervezőket abban, amihez a legjobban értenek: az új ötletek kidolgozásában.

Az emberi elme kimeríthetetlen tartalékait jól jelzik ezek a furcsa épületek, amelyek a világ legkülönbözőbb tájain ejtik bámulatba a turistákat.
A teljes cikk: http://realista.hu/news/details/128350

Krzywy Domek (Sopot, Lengyelország)

Nautilus Ház (Mexikóváros)

Moderner Kunst Múzeum (Bécs, Austria)

 Alejandro Aravena a radikális építészeti stílusáról ismert chilei építész régóta az emberléptékű, élhető, társadalmilag érzékeny építészet képviselője. 

“Az egyik legnagyobb hiba, amit az építészek elkövetnek, hogy olyan problémákkal foglalkoznak, ami csak a többi építészt érdekli. A legnagyobb kihívás, hogy kezdjünk valamit a nem építészeti kérdésekkel is: a szegénységgel, a szennyezéssel, a túlnépesedéssel és a szegregációval, és alkalmazzuk ezekre a tudásunkat. Nem elég, ha felhívjuk a figyelmet, azt akarom, hogy több eszköz álljon az emberek rendelkezésére.”

 

Chile – bérlakások felújítása a lakók bevonásával