A farsang vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig tart. A másnapi hamvazószerdától induló 40 napos nagyböjt húsvét vasárnap ér véget. A böjt utolsó hete a nagyhét virágvasárnaptól nagyszombatig tart. (A papok az ágakat és a virágokat is megáldották vasárnap, innen a virágvasárnap elnevezés.) A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. Pünkösd a Húsvét utáni 50. napon kezdődik, két napig tart. A Szentlélek eljövetelének, az egyház születésnapjának ünnepe.
A Húsvéti ünnepkörben a keresztény világ Jézus pénteki kereszthalálára és vasárnapi feltámadására emlékezik.
Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámadt az isten-ember
Győzelmesen!
Olvass tovább: http://www.bibliai-kincsestar.hu/news/husveti-versek-tobb-/
Magyarország húsvéti szokásai inkább kulturálisabbak, mint vallásosak. és a tavasz beköszöntét is ünneplik ekkor.
A Húsvét azon ünnepek egyike, melyben a keresztény ünnepi szokások jól keverednek a néphagyománnyal. Megünneplése már a 3. század óta ismeretes, számos népszokás kapcsolódik hozzá. Az ismertebbek:
Húsvéti locsolás – termékenységvarázsló jellegű népszokás. Húsvéthétfőn (vízbevető hétfőn) a bandákba verődött legények a lányokat a kúthoz hurcolták, ahol egész vödör vízzel öntötték le őket, megelőzve nehogy kelésesek legyenek. A legények locsolását a lányok húsvéthétfő délutánján tojásokkal viszonozták.
Vízbevető hétfű nekünk is úgy tetszik:
Látjuk az utcákon, egymást hogy öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával:
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni.
Locsolkodás régen és ma a hagyományőrző programokon
Húsvéti korbácsolás – Dunántúlról ismeretes népszokás. Fűzfavesszőből négyszögűre font korbácsot készítettek és a legények húsvéthétfőn ezzel csapkodták meg a leányokat, közben ezt mondogatva:
Keléses ne légy,
Bolhásos ne légy,
Esztendőre frissebb légy!
Vesszőzés (suprikálás) régen és ma
A Húsvét legmeghatározóbb jelképe a húsvéti tojás, hímes tojás, írott tojás, piros tojás. Az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi.
“A tojásdíszítés lehetőségei kimeríthetetlenek. Én legszívesebben a hagyományoknál maradok.”
Elsősorban ajándékozásra készítették a díszített tojásokat, de ma már főleg lakásdekorációnak használják őket.
Dán szokás a tojásfaállítás, ami eléggé új hagyomány. Kreatívak és mutatósak a kifújt, kifestett tojásokkal és szalagokkal feldíszített faágak.
A piros tojás mellett a Húsvét másik szimbóluma a nyuszi. Mindkettőt még a kereszténység előtti korszakból vettük át. A nyulat, mint ahogyan a tojást is, már az ókori idők óta termékenységi szimbólumként tartották számon. A tavaszi napéjegyenlőség idején tartott ünnepségeken kiemelkedő szerepet tulajdonítottak nekik.
A húsvéti tojásokat hozó nyuszi története eredetileg Németországból származik. A színes húsvéti tojásokat a szabadban, madárfészekhez hasonló kis kosárkákban rejtik el, amelyeket a gyerekeknek kell megtalálniuk valamilyen ajándékért cserébe.
Kerti húsvéti nyuszi hulladékfából
A keresztény kultúrkörben elterjedt szokássá vált a húsvéti nyulat ábrázoló, különféle képeslapok küldése és főszerepet kapott a locsolóversek szövegeiben is.
“Mezei húsvéti nyúl” egy korabeli képeslapon
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi.
Kommentek