A 10-es évek végén jelentkező, de az 1920-as évek modern művészetét meghatározó irányzatokat összefoglalóan konstruktivizmusnak nevezzük. Előzményei közé tartozik a technika és a művészet összekapcsolását tudatosan hirdető német Werkbund mozgalom, a teret új szempontok alapján vizsgáló kubizmus, valamint a nonfiguratív művészet, mely a világ új harmóniáit a geometrikus formák által jeleníti meg. Úgy tűnhet, hogy a modern művészet csupán a klasszikus értékek lerombolásában jeleskedett. Pedig számos irányzata új rendet, a technika fejlődésének eredményeit felhasználó demokratikus társadalmat, a benne élőknek tiszta, racionálisan szabályozott, higiénikus viszonyokat nyújtó világot álmodott.
Az építészet és a képzőművészet kapcsolatát kezdetben a szecesszió nemzetközi irányzata, majd később Hollandiában a De tyl, Németországban a Bauhaus megalakulása jelezte. A Bauhaus néven ismert építészeti és művészeti iskola 1919-1933-ig működött. Célja, hogy minden művészi kreativitást egységbe foglaljon, minden művészeti ágat egy új építészetben egyesítsen.
A Bauhaus főépülete Dessauban
http://mno.hu/grund/walter-gropius-a-modern-epiteszet-uttoroje-130-eve-szuletett-1161289
http://hg.hu/cikkek/varos/6311-kilencven-eves-a-bauhaus
A Bauhauz oktatás legnagyobb erőssége kiváló tanári gárdája, akik a korszak jelentős avantgarde művészei is voltak egyben. (Többek között Walter Gropius – német építész, alapító , Johannes Itten– svájci festőművész, Vaszilij Kandinszkij – orosz, Paul Klee – svájci, Theo van Doesburg – holland festőművészek, itthon expresszív tusrajzokat készítő Moholy-Nagy László – aki némi kitérő után a konstruktivizmus lelkes hívévé vált.) Egyéni szemléletük gazdagította a nemzetközi rangú oktatási intézményt.
1930s grade II-listed Walter Gropius-designed modernist property in London SW3
A ház nappalija, étkezője …
… és a ház konyhája
1926 – The Moholy/Nagy House, “Master Houses” for Bauhaus faculty in Dessau, Germany.
Designed with Marcel Breuer.
http://www.ncmodernist.org/gropius.htm
1922-ben Düsseldorfban rendezték meg a konstruktív művészet I. nemzetközi kongresszusát, ahol El Liszickij (szovjet építész) megfogalmazta a mozgalom egyetemes dilemmáját:
“Ma még két társadalom között állunk, melyek egyikének nincs ránk szüksége, a másik pedig még nem jött el.”
A mozgalomnak választania kellett a minden téren és időn túli profétikus-utópikus igehirdetés és a gyakorlati feladatokba való mindennapi bekapcsolódás között.
Az építészek többségénél körülbelül a 20-as évek közepéig inkább a merészen utópisztikus konstrukciók voltak többségben. Pl.:
Liszickij: Felhővasalóház
Később a produktív építészet megfelelőiként megjelennek a standardizálásra szánt minimalterek, uniformizált közösségi épületek (“Szocgorodok”).
Bruno Taut – Karl Legien Stadt
“Az első megvalósult modern középület Magyarországon, a kislakás-építés mérföldkőnek számító alkotása, Molnár Farkas és Fischer József, a nemzetközi stílus két úttörőjének közös munkája. 1936-ból… Az egykori pestújhelyi kórház személyzeti épülete évtizedek óta a pusztulás szélén áll, építészettörténeti jelentőségéhez egyre méltatlanabb állapotban.” http://hg.hu/cikkek/varos/14196-pestujhelyen-pusztul-elso-bauhaus-kozepuletunk
http://fovarosi.blog.hu/2013/05/23/az_elfeledett_eszak-pesti_korhaz
A Bauhaus intézet bútorműhelyének megszervezése Gropius, majd a műhely fejlődése a magyar származású Breuer Marcell nevéhez fűződik.
Gropius fotel 1920
Gropius magazin/újságtartó 1923
https://uk.pinterest.com/bethanmansfield/walter-gropius-work/
Brauer Marcell: B64-es szék, 1927.
Breuer Marcell: Egymásba tolható székek, asztalkák
http://artificium-artis.blogspot.hu/2012/02/magyarok-bauhausban-breuer-marcel-1902.html?view=classic
A Bauhaus formavilágára az egyszerű geometriai síkok és testek ábrázolása a jellemző. Alapanyagait a gyáripar állítja elő. Színvilága visszafogott telített fekete, fehér, vörös, sárga, kék, ami a szögletes, puritánnak tűnő formákat némiképp ellensúlyozza.
A Bauhaus 1933-ban a fasizmus hatalomra jutásával megszűnt, története azonban nem zárult le. Alapítója, tanárai emigráltak Amerikába. Ott nyitottak iskolákat, melyek a Bauhaus módszer alapján működtek tovább.
Breuer Marcell: Whitney Museum of American Art 1963-1966.
A huszadik század közepe legjelentősebb chilei építészének Emilio Duhart tartják, aki Walter Gropius és Le Corbusier tanítványa.
http://lakberinfo.hu/magazin/epiteszet/2007-02-10-a-bauhaus-terhoditasa-chileben/
A korból ránk maradt épületek még ma is modernnek látszanak. Korunk iparművészei és építésztervezői is szívesen nyúlnak vissza stílusjegyeihez, formai és szerkezeti megoldásaihoz.
(Felhasznált irodalom: Pataki Gábor – Művészettörténet és az ELO Leckefüzetei)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: