Lakberendezde

A 19. század a nagy változások időszaka. Felerősödött a “történelem végének” érzete, az a gondolat, hogy minden megmérhető, megmagyarázható. A tudomány nagyjából mindent felfedezett, legfeljebb csak az eredmények finomítása maradhat hátra. Sokan érezték úgy, hogy a reneszánsz és a barokk mestereinek művészetét nem lehet meghaladni. A művész feladata ebben a helyzetben a régi szabályok, minták… Tovább »

Európában, az 1815-1848 közti években járunk. Az új stílus már nem a Párizsi palotákból indul hódító útjára, a központja Németország és Ausztria. Az empire a császárság stílusa, a biedermeier stílus a feltörekvő polgárság igényeit elégíti ki. Nem építészeti jellegű, hatása a lakás- és bútorművészetben, valamint az iparművészetben jelentkezett. A klasszicizmus műveltsége, az angol racionalizmus szigorúsága,… Tovább »

A XVI. Lajos kori klasszicizmus csúcspontja, egyben lezáródása az empire stílus, ami Napóleon császársága idején (1804-1813) élte virágkorát  Elsősorban Napóleon palotáinak berendezésében nyilvánul meg az empire érzés. Rövid idő alatt (1795-1815) Európai udvarok uralkodó stílusává vált. Főúri stílusnak is mondják, mintáit az ókori Rómából és még korábbról, Egyiptomból vette. Az empire enteriőr mereven ünnepélyes, szabályos, legtöbbször… Tovább »

Megérkeztünk a polgári forradalmak Európájába (a 18. század második felétől a 19. század közepéig). A 18. század végére az uralkodóházak meggyengülése együtt járt a polgárosodás felemelkedésével. A korszak a köztársaságok kikiáltásának, a polgári átalakulásnak az időszaka. A klasszicizmus szellemi háttere a felvilágosodás. A barokk irracionalizmusával szemben a tiszta ész, a racionalizmus megváltoztatja a gondolkodást. Megindul… Tovább »

Az előző állomásunkon a barokk térrendezéssel, bútoraival ismerkedtünk meg. A barokk a mozgékony formákat, a túlburjánzó díszítéseket, csavart elemeket, az illozionisztikus térbeliségeket kedvelte. A rokokó a barokkból született, kifinomultabbá, könnyedebbé teszi a díszítéseket. Kedveli az eleganciát, az aszimmetriát (a díszítés nem követi a mértani logikát), a kínai egzotikumot. Neve a francia rococo – kagylódísz szóból… Tovább »

Elérkeztünk a 17. századhoz. Elsősorban a 18. század végéig Európában kialakult  stílusokra fektetjük a hangsúlyt. Sorrendben: barokk, rokokó és a klasszicizmus. Rövid történelmi áttekintés után meg is érkezünk az első állomásunkhoz. A 16. század végétől a 18. század végéig tartó nagyjából 200 év az európai történelem egyik legviharosabb időszaka. A polgári fejlődés üteme lelassul, a… Tovább »

A reneszánsz építészet eredményt ért el a tömegformálásban, a felületek tagolásában, az arányok kiszámításában. A reneszánsz bútorok is az építészeti formarendeket követik. Majd csak a reneszánsz utáni barokk stíluskorszakban találják meg a bútorok, az építészet formarendjétől elszakadva, önálló arcukat. Magyarországon kevés bútor maradt ebből a korból. A németeket és a franciákat is megelőzve az új,… Tovább »

A különféle nézetek a 14–17. század közötti időpontot mondanak a középkor végének. (Amerika felfedezése -1492, vagy  az angol polgári forradalom kezdete – 1640) A ma nyugaton legelfogadottabb nézet 1500-ban jelöli meg a határt. Így a reneszánsz és a humanizmus megjelenése a 15. században a középkor lezárása, és az újkor kezdete. Még a 13.-14. századfordulóján Európa… Tovább »