Az 50-es évek végére úgy tűnt, hogy az absztrakció szinte korstílussá vált. A 60-as évek elején azonban színre lépett egy új generáció, először Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, majd Nyugat-Európában. Szakított a kiüresedettnek érző “nonfigurativitás”-sal, és a hirdetések, a tömegszórakoztató eszközök, a mozi, a képes magazinok vizualitása és a bennük szereplő tárgyi világ felé fordult…. Tovább »
A pop art és az Új realizmus
Az 50-es évek végére úgy tűnt, hogy az absztrakció szinte korstílussá vált. A 60-as évek elején azonban színre lépett egy új generáció, először Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, majd Nyugat-Európában. Szakított a kiüresedettnek érző “nonfigurativitás”-sal, és a hirdetések, a tömegszórakoztató eszközök, a mozi, a képes magazinok vizualitása és a bennük szereplő tárgyi világ felé fordult…. Tovább »

“A művészet általános fogalomként használható az összes teremtő szándékra, amit emberi törekvés mozgat. … A művészet szót ma általában a fentieknél szűkebb, esztétikai értelemben használjuk. … A művészet vonzza az emberi érzelmeket. Esztétikai és morális érzéseket ébreszt és ezen érzések közlésének útján keresztül válik értelmezhetővé. … Maga a műalkotás lehet valami kézzelfogható konkrétumot kifejező (pl.figuratív),…
1937. évi nagyszabású Párizsi kiállításon két, méreteiben és arányában hasonló kiállítású épület nézett egymással farkasszemet. Hitler megbízásából Albert Speer által tervezett monumentális német toronyépület, a birodalmi sassal, és a hasonlóan nagyszabású szovjet épület, tetején Vera Muhina emberfeletti nagyságú Munkás- és kolhozparasztnő szobrával. Német kiállítóépület Szovjet kiállítóépület A fasiszta és a kommunista diktatúra klasszicizmusra, hősiességre, népre…
A 10-es évek végén jelentkező, de az 1920-as évek modern művészetét meghatározó irányzatokat összefoglalóan konstruktivizmusnak nevezzük. Előzményei közé tartozik a technika és a művészet összekapcsolását tudatosan hirdető német Werkbund mozgalom, a teret új szempontok alapján vizsgáló kubizmus, valamint a nonfiguratív művészet, mely a világ új harmóniáit a geometrikus formák által jeleníti meg. Úgy tűnhet, hogy…
A két világháború közötti időben járunk, amikor egyszerre jelentkezik a dzsessz, a szving és a charleston világdivatja mellett az amerikai gazdasági válság. A századfordulón elindul a tömegtermelés, ami a gépek térhódításához vezet. A kor találmányai felgyorsítják a fejlődést, a gépek a termelés mellett a közlekedésben is megjelennek – vasút, gépkocsi (T-modell), repülőgép. A fogyasztási cikkek…
Elérkeztünk a 19. és 20. század fordulójának Európájába. Egyre szaporodnak az elkövetkező korokból ránk maradt tárgyi emlékek. A megőrzött épületek, bútorok és egyéb lakásdekorációk mellett könyvek, folyóiratok, plakátok, fényképek vezetnek be minket a különböző társadalmi rétegben élő családok lakáskultúrájába. Az eklektika, a historizmus esztétikai elvei már nem felelnek meg a kor emberének. Az építészek már…
A 19. század a nagy változások időszaka. Felerősödött a “történelem végének” érzete, az a gondolat, hogy minden megmérhető, megmagyarázható. A tudomány nagyjából mindent felfedezett, legfeljebb csak az eredmények finomítása maradhat hátra. Sokan érezték úgy, hogy a reneszánsz és a barokk mestereinek művészetét nem lehet meghaladni. A művész feladata ebben a helyzetben a régi szabályok, minták…
Európában, az 1815-1848 közti években járunk. Az új stílus már nem a Párizsi palotákból indul hódító útjára, a központja Németország és Ausztria. Az empire a császárság stílusa, a biedermeier stílus a feltörekvő polgárság igényeit elégíti ki. Nem építészeti jellegű, hatása a lakás- és bútorművészetben, valamint az iparművészetben jelentkezett. A klasszicizmus műveltsége, az angol racionalizmus szigorúsága,…
A XVI. Lajos kori klasszicizmus csúcspontja, egyben lezáródása az empire stílus, ami Napóleon császársága idején (1804-1813) élte virágkorát Elsősorban Napóleon palotáinak berendezésében nyilvánul meg az empire érzés. Rövid idő alatt (1795-1815) Európai udvarok uralkodó stílusává vált. Főúri stílusnak is mondják, mintáit az ókori Rómából és még korábbról, Egyiptomból vette. Az empire enteriőr mereven ünnepélyes, szabályos, legtöbbször…
Megérkeztünk a polgári forradalmak Európájába (a 18. század második felétől a 19. század közepéig). A 18. század végére az uralkodóházak meggyengülése együtt járt a polgárosodás felemelkedésével. A korszak a köztársaságok kikiáltásának, a polgári átalakulásnak az időszaka. A klasszicizmus szellemi háttere a felvilágosodás. A barokk irracionalizmusával szemben a tiszta ész, a racionalizmus megváltoztatja a gondolkodást. Megindul…