Lakberendezde

Az előző állomásunkon a barokk térrendezéssel, bútoraival ismerkedtünk meg. A barokk a mozgékony formákat, a túlburjánzó díszítéseket, csavart elemeket, az illozionisztikus térbeliségeket kedvelte. A rokokó a barokkból született, kifinomultabbá, könnyedebbé teszi a díszítéseket. Kedveli az eleganciát, az aszimmetriát (a díszítés nem követi a mértani logikát), a kínai egzotikumot. Neve a francia rococo – kagylódísz szóból… Tovább »

Elérkeztünk a 17. századhoz. Elsősorban a 18. század végéig Európában kialakult  stílusokra fektetjük a hangsúlyt. Sorrendben: barokk, rokokó és a klasszicizmus. Rövid történelmi áttekintés után meg is érkezünk az első állomásunkhoz. A 16. század végétől a 18. század végéig tartó nagyjából 200 év az európai történelem egyik legviharosabb időszaka. A polgári fejlődés üteme lelassul, a… Tovább »

A reneszánsz építészet eredményt ért el a tömegformálásban, a felületek tagolásában, az arányok kiszámításában. A reneszánsz bútorok is az építészeti formarendeket követik. Majd csak a reneszánsz utáni barokk stíluskorszakban találják meg a bútorok, az építészet formarendjétől elszakadva, önálló arcukat. Magyarországon kevés bútor maradt ebből a korból. A németeket és a franciákat is megelőzve az új,… Tovább »

A különféle nézetek a 14–17. század közötti időpontot mondanak a középkor végének. (Amerika felfedezése -1492, vagy  az angol polgári forradalom kezdete – 1640) A ma nyugaton legelfogadottabb nézet 1500-ban jelöli meg a határt. Így a reneszánsz és a humanizmus megjelenése a 15. században a középkor lezárása, és az újkor kezdete. Még a 13.-14. századfordulóján Európa… Tovább »

A középkor második szakaszába érkeztünk. Ebben az időben alakult ki a gótikus stílus. A stílus francia földről indult, ahol már erős központosított királyság jött létre.  Az 1200-as évektől kezdődően több, mint 300 évig volt uralkodó stílus Európában. A jövő századok jellegzetes építészeti formái miatt “csúcsíves stílusnak”nevezték a gótika művészetét. A gótika stílusjegyei – a templomok… Tovább »

Utazásunk visszavisz a korai középkorba, a mai Franciaország és Németország területére, ahol a román stílus kialakult. Egységes stílussá a VIII-XIII. század közötti Nyugat-Európában vált. A román stílus korának kultúrája a nyugati kereszténységen alapszik. Művészete döntően a keresztény hitet szolgálja. Jelentős a templomokat díszítő festészet, a freskó technika és a mozaik művészet. Említésre méltó a könyvfestés…. Tovább »

 Időutazásunkat az eddigitől eltérő módon folytatjuk. Előbb egy gyors történelmi áttekintés teszünk az elkövetkező kor   változásairól, melyek az emberek hétköznapi életét befolyásolták. A korok hossza egyre rövidül, viszont a fejlődés folyamata gyorsul. Egy korszakon belül a stílusok is szaporodnak, ezért külön-külön vesszük őket fókuszba a következő jegyzetekben. A középkor kezdetét a Nyugat-Római Birodalom felbomlásától (476)… Tovább »

A Földközi-tenger medencéjébe érkeztünk. Itt az ókori Róma által létrehozott hatalmas birodalom kultúráját csodálhatjuk meg. Ez az ókori kultúrák utolsó állomása. Az ókori Római Birodalom A Római birodalom sokat átvett a meghódítottak kultúrájából, és Görögországból is sok emléket hurcoltak el. Kultúrájuk alapja szintén a vallás. Többistenhitűek. Hitéletüket a gyakorlatiasság jellemzi. Művészi megnyilvánulásaikban nincs olyan hatással… Tovább »

Időutazásunk most az ókori görög emberek korába érkezett. A görögök az Egyiptommal is kapcsolatban lévő Krétaiaktól sok tudást átvettek és beépítették kultúrájukba. A mükénéi kultúra a görög szárazföld késő bronzkori kultúrája (Kr. e. 16–12. sz). A püloszi Nesztór-palotában talált több ezer agyagtábla a mükénéiek óriási gazdagságáról tanúskodik. A mükénéiek eltűnésével megszűnt az írásbeliség és a… Tovább »

Az idővonalunkon most az i.e. 3500 körüli évektől a Római Birodalom bukásáig, 476-ig jutunk el. Ez az utazás az ókori Közel-Keleten egy csoda számomra. Szinte hihetetlen, ami ebből az időből elénk tárul. Sajnos a lakóházakra többnyire csak utalások vannak, de a korból ránk maradt építmények, rámutatnak az akkor élt emberek nagyságára. Az ókori Közel-Keleten az… Tovább »