Időutazásunkat az eddigitől eltérő módon folytatjuk. Előbb egy gyors történelmi áttekintés teszünk az elkövetkező kor változásairól, melyek az emberek hétköznapi életét befolyásolták. A korok hossza egyre rövidül, viszont a fejlődés folyamata gyorsul. Egy korszakon belül a stílusok is szaporodnak, ezért külön-külön vesszük őket fókuszba a következő jegyzetekben.
A középkor kezdetét a Nyugat-Római Birodalom felbomlásától (476) szokás számítani. A különféle nézetek a 14–17. század közötti időpontot mondanak a kor végének. Például: Amerika felfedezése (1492), vagy az angol polgári forradalom kezdete (1640), míg a magyar történetírás a mohácsi csatavesztésnél (1526) jelöli ki a határt. A ma nyugaton legelfogadottabb nézet 1500-ban jelöli meg a határt. A középkor több, egymást követő időszakra bontható, az egyes szellemi áramlatok vagy új politikai modellek megjelenése alapján.
A középkori élet dióhéjban
Az első korszakot az “átmeneti kor” jelentette, az V. és VIII. század közti években. Ekkor zárult le a népvándorlás kora, és ekkor jöttek létre a hajdani Nyugat-Római Birodalom területén az első feudális államok. Európában a mai Franciaország területén a Karolingok, Németországban az Ottók alapozták meg államuk hatalmát. Ez időben a magyar törzsek is harcban álltak a német császárokkal kalandozásuk során. Belső-Ázsiától a Kárpát-medencéig nyomon követhető őseink állandó lakása, háza. Együtt találhatók a veremházak (ezekben őseink sohasem laktak, azt éléskamrának, konyhának, kemencének és jégveremnek használták) a fából vagy kőből épített lakóházakkal és a fából épített nyitott karámokkal. Emellett természetesen a férfiak tavasztól őszig elvitték nagy-állataikat távolabbi vidékekre legelni. Ekkor ők, gyakran családtagjaikkal ideiglenes sátrakban, a jurtákban laktak. A jurta hengerszerű, kupolája csonkakúp- vagy félgömb alakú, hajlított bordázatú, ló- és ökörbőrből készült szíjak fogják össze és nemezzel van befedve. A tető közepén kerek nyílás van. A jurtákat mélyen ásott körcsatorna, azon kívül sánc vette körül. Belső tere a nomád törzs szabályai szerint volt berendezve.
http://users.atw.hu/nyerscsaba/jurta/magyar.html
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne. A hagyomány szerint a honfoglaló magyar törzsek vezetői itt “ejtették szerét az ország egész dolgának”, tehát itt volt az első magyar országgyűlés.
Ópusztaszer, Nomád Park
A Nomád Park az eurázsiai puszta népeinek világát idézi fel régészeti leletek, néprajzi párhuzamok alapján. http://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/tortenelmi-emlekhelyek/opusztaszeri-nemzeti-torteneti-emlekpark.html
A középkor első szakaszában továbbfejlődött az ókori Kína kultúrája. Az ország egész területét öntözőrendszerek (csatornák, vízemelő berendezések, gátak, zsilipek, hidak) hálózták be. Ezekhez foghatót Európában csak közel egy évezreddel később találunk. Már ekkor ismerték a papírkészítést és a porcelángyártás titkait, és bármilyen hihetetlen a könyvnyomtatást is, amit Európában csak a XV. században találtak fel. A hajózásnál nélkülözhetetlen iránytű feltalálása is az ő nevükhöz fűződik, csak századokkal később jutott el Európába az arab kereskedők közvetítésével.
Loulan fejlett csatornarendszere
http://alfahir.hu/csatornarendszer_szkita_varosban-20111025
A kínai Nagy Fal
Ebben az időben Közép-Amerikában, a mai Guatemala, Honduras területén és Mexikó délkeleti részén egy ősi indián nép, a maja indiánok birodalma virágzott. Az előkelők jól erődített városokban éltek, amelyek többnyire dombtetőn épültek. Óriási, lépcsőzetes templomok álltak itt, és mellettük a papok és a nemesek gazdagon díszített palotái pompáztak. A kőből épített városközpontot az egyszerű földművelő nép lomb- és fakunyhói vették körül. A parasztok rendkívül kezdetleges módszerekkel termesztették fő táplálékukat, a kukoricát. A dzsungelt évente sávonként irtották, hogy vetni tudjanak. A maják több istent imádtak, állat- és emberáldozatokat mutattak be nekik. Papjaik magas fokra fejlesztették csillagászati és matematikai tudásukat. A régészek és a történészek mindmáig csak találgatnak, vajon hogyan építették fel a várost a sűrű dzsungel közepén, és honnan szerezték, de legfőképpen: hogyan szállították ide a rengeteg követ?
Ősi Maja piramis
Chiczén Itza városa
http://www.erdekesvilag.hu/chichen-itza-a-megfejthetetlen-maja-varos/
Térjünk vissza Európába. Gyakran még ma is “sötét korként” emlegetik a középkor első ötszáz évét. Kegyetlenség, Éhezés és félelem jellemezte ebben az időben Nyugat-Európát. Elpusztult minden, ami az egykori Római Birodalom fényét, műveltségét jelentette. Megsemmisültek a paloták, fürdők, könyvtárak, a római utak, vízvezetékek. Épületeknek legfeljebb csak a romjai maradtak. Az európai középkor “sötétségét” a VIII. században egy új frank uralkodócsalád szakította meg.
A középkor második szakaszát a “lovag kor” jelentette a VIII. és XIII. század közt. A klasszikus lovagkor a keresztes háborúk lezárultával ugyan véget ért, ám sok országban a lovagkori életmód és berendezkedés egészen a XV. század végéig elhúzódott. A középkor utolsó nagy korszakát a reneszánsz és humanizmus megjelenése hozta el a XV. században.
A középkor emberének életét és életkörülményeit vagyoni helyzetük mellett a megszületésük pillanatában rögtön kialakult társadalmi pozíciójuk határozta meg. A középkori lakosság túlnyomó többsége vidéken élt. A X. század második felében jelentek meg a forrásokban a püspöki székhelyek, kolostorok, földesúri várak illetve egyéb hatalmi-igazgatási központok körül kialakult, kereskedők és kézművesek által lakott nyílt települések, a burgusok. A városiasodás és ezzel együtt a polgárság megjelenése a középkor második felét – legtöbb helyen a korszak legvégét – jellemezte.
A középkori népesség körülbelül 90 % -át a parasztság alkotta. A parasztok lakóházai többnyire nyomorúságos viskók voltak (vályog és fa kalyibák), bizonyos országokban (pl. Anglia) földbe vájt egy légterű “odúszerű” házak, melyekben a kémények kialakítása is csak a 11. századra valósult meg. Az ablakokban nem voltak üvegtáblák, csak legfeljebb juhhártya akadályozta meg, hogy bevágjon a szél, a hó és az eső. A berendezést (ágy, pad, asztal, láda) csak a legszükségesebb szerszámok egészítették ki. A paraszt általában egy váltás ruhával rendelkezett, melyet köpönyeg egészített ki, a fehérnemű sokáig ismeretlen volt. A világítást az ókorhoz hasonlóan fáklyák és mécsesek szolgáltatták.
http://tortenelemfeladat.hupont.hu/2/lakasviszonyok
A hűbériségre jellemző belháborúk miatt a főurak igyekeztek lakhelyeik megerősítésére. Ez a várépítészet fejlődéséhez vezetett. A várak jól védhető helyekre épültek. Várfalak védték a kis alapterületű, de többszintes toronyépületet, a lakóhelyül szolgáló lakótornyot, és a végső menedékül szolgáló öregtornyot. Kezdetben csak lakótornyokat építettek, melyben alul laktak a szolgák és a kíséret, felül pedig az úr élt a családjával. A bútorok közül még a gazdagoknál is csak az ágy, a pad, az asztal és a karosszék jelent meg. Mivel a vastag falak miatt a kályha nem tudta befűteni az egész várat, ezért kedveltek voltak a szőnyegek, prémek. A várfalon belül önálló víznyerőhely, kút és kápolna is épült. A várfalat pártázatos mellvédfal szegélyezte, belső folyosóval (gyilokjáróval). A védekezés hatékonyságát segítette a kettős várfal, a vár körüli vizesárok, és a bejáratnál megerősített kaputorony.
Középkori vár
http://tortenelemklub.com/koezepkor/egyeb-koezepkor/190-mindennapi-elet-a-koezepkorban
A kreuzensteini vár konyhája
http://www.utikalauz.hu/index.php?p=folap&id=1220
A margati vár
A citadella – közelről
http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2009-1/2009-junius
A XI. és XIII. század közötti időszak egyik legszembetűnőbb jelensége a középkori európai város megszületése. Ellentétben a mediterrán és közel-keleti civilizációk házaival, az európai házak nem az udvar köré, inkább az utcára szerveződnek. A tető sem volt olyan lapos, mint Mezopotámiában vagy Egyiptomban, s nem folyik rajta élet.
A városi ház kinézete a parasztházszerű viskótól kezdve a lovagvárat megközelítő, tornyos kőépületekig bezárólag igen változatos lehetett. A korai városok még falvakra emlékeztettek, később, amikor a várfalak szabta korlátok miatt a házak egyre sűrűbben épültek, felfelé kezdtek terjeszkedni, emeletesek lettek. A fontosabb középületeket kőből emelték, de a lakóházak –főleg északabbra –még sokáig fából, vagy favázra, téglából épültek. A egyes mesterségeket űzők gyakran egymás mellett laktak, róluk nevezték el az utcákat (Pl. Kovács utca, Cipész köz szb.). Házszámokat nem alkalmaztak, a házon látható cégérek vagy más ismertetőjel alapján tájékozódhatott az, aki keresett valakit. Az előkelő, rangos családok házait címerek is jelezték.
http://tortenelemklub.com/koezepkor/egyeb-koezepkor/190-mindennapi-elet-a-koezepkorban
Európaszerte számos város őrzi még szinte háborítatlanul középkori örökségét, amely ma általában jelentős turisztikai attrakció.
A bajorországi Rothenburg
http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz2/ch03s06.html
Középkori utca York városában
http://www.erdekesvilag.hu/kozepkori-utca-york-varosaban/
Középkori város – szétszedhető makett
http://kockagyar.blog.hu/2010/04/24/vissza_a_kozepkorba
A XIV. századi magyar történelemben Károly Róbert, Nagy Lajos, majd Luxemburg Zsigmond egyaránt felismerték annak jelentőségét, hogy a kiskirályok – illetve később bárói ligák – uralta országban csak a városok jelenthetnek hatékony támogatást a mindenkori uralkodó számára. A felismerést a tettek követték, s mindhárom uralkodó 1308 és 1437 közti majd másfél évszázadban aktívan támogatta a városfejlődést. A magyar városok három típusa: a mezőváros, a szabad királyi városok és a bányászvárosok.
Középkori királyi város Visegrád
http://utazas.sk/visegradi-palotajatekok-2/
Buda városa a Nürnbergi Krónikában
http://www.hotdog.hu/worldgeo/epitmenyek/budavari-palota-1
Sopron középkori városrésze
http://www.femina.hu/utazas/nezd_meg_magyarorszag_ekszerdobozat
A középkori ember mélyen vallásos világképét nekünk, a modern város lakóinak a régi templomok közvetíthetnék – ha nem végeztek volna közöttük oly nagy pusztítást a tatárok és a törökök, és nem takarná el eredeti formájukat a későbbi korok építészete.
A XI. században az építészet terén a román stílus alakult ki, mely követte a római hagyományokat. Tömör falak, kis ablakok, félkörívek jellemezték. Később a XII. században létrejött a gótika, melynek jellemzői a gótok hagyományai alapján, a csúcsíves ablakok, és magas formák voltak. Később, megjelent a lovagi kultúra (lovagi viselkedésmód, költészet, harcmodor). A művészetekben Dante Alighieri által készített Isteni színjátékával (XIV. század) indult útjára a reneszánsz, illetve Francesco Petrarca munkáival a humanizmus, mely egyben már az újkor hajnalát is hozta.
Érdekesség
Shaly középkori város romjai, Egyiptom
http://www.erdekesvilag.hu/yann-arthus-bertrand-elkepeszto-legifotoi/